Budakeszi látnivalóiról röviden

 

Himnusz-szobor

(Szarvas tér- Szanatórium utca)

 

Kölcsey Ferenc költeményét, a magyar nemzeti Himnuszt idéző, 2006 májusában

felavatott alkotást V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas képzőművész készítette.

Márványból, mészkőből és bronzból készült, a szobor közepén egy istenalak látható, ezt veszi körül sugaras alakban a vers szövege.


A 4 méter magas domborművet 9 méteres magasságban 21 harang egészíti ki, amin ünnepnapokon a Himnusz szólal meg, minden vasárnap délben pedig a déli harangszó.

Az emlékmű elkészítéséhez szükséges pénzt adományokból gyűjtötték össze.


A himnusz-szobor honlapja: http://himnusz-szobor.hu/

Mezei Mária Emlékház

(Petőfi utca 18.)

 

Mezei Mária neves magyar színművésznő ebben a házban élt haláláig. A ház ebben az évben az önkormányzat tulajdonába és kezelésébe került.

 

A szobák a művésznő által használt bútorokkal és egyéb tárgyakkal berendezve, változatlan állapotban megtekinthetők.

A művésznő tárgyai és emléke mintha mozdulatlan lenne: de a fecskefészek a csilláron - örök üzenet az utókornak aki képzeli, hogy jólét, vagy emberi élet csakis a "legyőzött" természettől való hermetikus elszigeteltségben lehetséges.


Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház

(Fő utca 127.)

 

Az intézményben a háború előtt Budakeszin élt német ajkú lakosság mindennapjait bemutató gyűjteményt és Erkel Ferenc hagyatékának egy részét helyezték el. A gyűjtemény folyamatosan gazdagodik, ajándékba érkező újabb tárgyakkal, dokumentumokkal. 2007-ben megalakult a Helytörténeti Baráti Köre Egyesület, melynek célja hagyományaink ápolása, a gyűjtemény, a kiállítás népszerűsítése, erkölcsi és anyagi támogatása és további bővítése.


Az egyesület honlapja: www.heimatmuseum-wudigess.hu

Mária szobor

(Jókai utca - Kálvária kápolna északi oldalán)


A kálvária kápolna északi oldalán álló fehér mészkő kereszt alsó szárán 1892-es évszám, valamint az MM és SM monogramok utalnak a felállítás idejére és a keresztállítók személyére.


A kereszt tövében egy "bánatos Madonna" szobor állt, amely a háború alatt elveszett.


A Szépítő Egyesület a kálvária teljes felújítása (1990-1994) után ezt a szobrot is újra elkészíttette Konkoly György kőszobrásszal.

Erkel Ferenc szobor

(Fő téri park)

 

Erkel Ferenc zeneszerző (1810-1893), a magyar nemzeti opera megteremtője gyakran töltötte Budakeszin nyári szabadságát.

Az ő tiszteletére született meg az Erkel Napok évről évre ismétlődő ünnepségsorozata és a mellszobor, amely méltó emléket állít a nagy zeneszerző munkásságának.


A Szépítő Egyesület kezdeményezésére és szervezésével, széles társadalmi támogatással elkészült szobrot 1993. június 12-én, a nagy zeneszerző halálának 100. évfordulóján avatták fel.


Mellszobra a Fő tér parkjában áll, Bíró János szobrászművész alkotása.

Erkel Ferenc emléktábla

(Erkel utca 14.)


A táblát annak a háznak a falán helyezték el, amely egykor a zeneszerző nyaralóháza volt.


Az emléktábla szövege:

"Ez a ház volt az Erkel család nyaralója, melyben Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzője is többször megpihent. Megemlékezésül a zeneszerző születésének 175. évfordulóján Budakeszi lakói, Budakeszi Szépítő Egyesület 1985. november 7."

Kegyeleti kőkereszt

(Temető)


A temető legrégebbi, budai sárga mészkőből készült keresztjét 1775-ben állították.

Első, 1993-ban történt felújítása után, a jelentős költségekkel járó teljes megerősítés, konzerválás és restaurálás feladatát a Szépítő Egyesület és a neckarsulmi Budakesser Gemeinschaft vállalta magára.


A műemléki helyreállítást Konkoly György kőszobrász végezte, ezt követően, 2005-ben került sor a kereszt környezetének rendezésére, a bevezető út elkészítésére és a kőlapok elhelyezésére.

Első világháborús emlékmű

(Fő utca 159. - Határon túli magyarok emléktemploma mögött)

 

Szépítő Egyesület kezdeményezésére, a Budakeszi Kultúra Alapítvány és a település támogatásával 2011 májusában megkezdődött a Fő utcán a református templom fölött álló első világháborús hősi emlékmű, az ún. "hősök szobra" felújítása.

 

Májusban tereprendezéssel kezdődtek munkálatok, megtörtént a vaskerítés rendbe tétele, a bronzszobor, a talapzat restaurálása, a dréncsövezés, a szoborkert és a környezet rendezése, illetve az eredetileg a kerítés négy sarkában elhelyezett díszes, helyi mester (Werle József) által készített vas kandeláberek helyreállítása.

 

Az emlékmű új díszkivilágítást is kapott.

Nagy-Sándor József Emlékház

(Fő utca 187.)

 

Nagy-Sándor József tábornok emléktáblája a katolikus templommal szemben, a Fő utca másik oldalán van, a ház falán.

 

Az emléktábla szövege:


"E házban tartotta főhadiszállását Nagy-Sándor József tábornok 1849. május havában. Emlékére emeltette Koller Antal és neje Franckhauser Mária 1898. március 15-én. Restaurálta Budakeszi Nagyközségi Tanács VB. 1975. március 15-én.".

Wass Albert szobra

(Fő téri park)


A szobrot ? mely Gábor Emese budakeszi képzőművész alkotása -, Wass Albert születésének 100. évfordulóján, 2008. január 12-én a Jobb Kor polgári egyesület kezdeményezésére, polgári összefogással állították fel Budakeszin.

 

A bronzszobor alig két évig díszíthette parkunkat. Eltulajdonítása nagy elkeseredést és felháborodást váltott ki. Hetekkel később a budapesti Duna parton, félig a földbe ágyazva találtak rá.

 

A szobron található sérülések rendbehozatala után az alkotást régi helyére, az időközben felújított Fő téri parkban állították vissza.

Nemzeti ünnepünk alkalmából ünnepélyes keretek közt került sor újraavatására és felszentelésére.

Mamutfenyők

(Meggyes utca)


A Budakeszi Önkormányzat és a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány 2009. április 18-án egy mamutfenyő-csemete ültetésével megkezdte azon környezeti fejlesztési terveinek elindítását, melynek hosszú távon a mamutfenyőktől az arborétumig elterülő parkerdő és Budakeszi központtal Natúrpark létrehozása a célja.

 

A létrehozandó Parkerdő része lesz az a mamutfenyő liget, melynek a meglévő két, több, mint 100 éves fenyő mellett az első csemetéjét ültették el.

 

A facsemete gondozását a Fűzfa Egyesület vállalta.

Budakeszi Erdészeti Arborétum

(Telki út - Pilisi Parkerdő Zrt.)


50 éve alapították a mára több mint 1000 növényfajtát bemutató Budakeszi Erdészeti Arborétumot. A 31,5 hektáron elterülő Budakeszi Arborétum a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozik, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy a Budapestet Nyugatról övező, erdő borította hegyvidék sajátosságait megőrizzék. 

Az Arborétum területén megtalálható sok ritka növényfaj, melyek értékes természeti kincset képviselnek. A főleg tűlevelű fajairól híres gyűjteményt előzetes bejelentkezés után lehet látogatni. A látogatók számára fedett pihenőhely, tűzrakóhely is rendelkezésre áll.

Nagy-Kopasz Budai-hegység legmagasabb pontja

 

A Nagy-Kopasz a Budai-hegység legmagasabb pontja, magassága 559 méter. A Csergezán Pál-kilátó felső szintje 18 méter magas.

2005-ben épült a Csergezán Pál nevét viselő 32 méter magas kilátó a csúcson, ami pihenőhelyként is szolgál.

 

A kilátó földszinti része vasbetonból, az emeletek vörösfenyőből készültek, a tetejéről pedig szabad kilátás nyílik a környékre; áttekinthető a Budai-hegység nagy része, a Pilis és a Gerecse egyes vonulatai, sőt, tiszta időben a Mátra vonulatai is látszanak.

 

 

 

 

_______________________________________________________________________________

Budakeszi Vadaspark

(Szanatórium utca - 0210/8 hrsz.)

 

A közhasznú társaságként működő Budakeszi Vadaspark a Budapesti Erdészet területén működik. A Vadaspark 1979-es alapítása óta legfontosabb küldetése a hazai és európai vadon élő állatfajok bemutatása.

A szakvezetések és az oktatóteremben tartott erdei iskola programok mellett játszóházat, kalandtúrákat és számos egyéb programot kínál.

A 26 hektáros bemutató területen 32 állatfaj több mint 120 egyede él természetes, erdei környezetben.

 

A Vadaspark hivatalos honlapja: http://www.vadaspark-budakeszi.hu/

 

Római katolikus templom (Havas Boldogasszony)

(Fő utca 192.)


A középkori templom romjain az 1600-as években Mária templomot építettek, majd ennek helyén építették 1761 és 1766 között a mai barokk templomunkat.

 

A középkorban Alkeszi faluban valószínűleg románkori eredetű, Szent György tiszteletére szentelt templom működött, amely egyes források szerint a török hódoltság idején nem semmisült meg, míg más források szerint a templomot porig rombolták a törökök.

E régi templom helyén, vagy annak romjain, azt renoválva a törökök távozása után templomot építettek, nem tudjuk pontosan, mikor.

 

Ez a templom már Mária templom volt.

Az tény, hogy az anyakönyvek 1699 óta tartalmaznak keresztelési bejegyzéseket, 1713-ban pedig két harangot is felszenteltek.


Romkert

(Fő utca 192. - Havas Boldogasszony templom mellett)

 

A barokk templom mellett található a Templomrom.

1997-ben végeztek ásatást a templom udvarán, ekkor bukkantak a középkori templom falmaradványaira.

A régészeti kutatások során felszínre került a román kori templomalapozás a téglalap alakú hajóval, amelyet a későbbiek során nyugat felől kibővítettek a XV. századi román kori templomot lebontva.

Bagolyvár - Szent László Közösségi Ház -

(Fő utca 208.)



Ma már csak Bagolyvárként emlegetik a XVIII. század végén épült emeletes iskolát, amely az ország egyik legrégibb sváb iskolája volt.

 

Az iskolában iskolamester oktatott, aki egyházi feladatokat is ellátott, ő volt a kántor és a sekrestyés is egy személyben.


Edelmann Rezső - emléktábla -

(Fő utca 208. - Bagolyvár falán)

 

Az úgynevezett "Bagolyvár" iskola épülete az 1787-es évben épült, 1804-ben újították fel mai formájában.

Ezen az épületen látható Edelmann Rezső márvány emléktáblája.

 

A kiváló pedagógus évtizeden keresztül, mint kántortanító működött a községben, a Lyra dalkör megalapítója, majd igazgatója, valamint a gazdakör elnöke volt.

A tábla 1932 óta van a ház falán.


Angyalok királynéja templom Makkosmárián

(Makkosi út 163.)

 

 

A XVIII. században épített makkosmáriai kegytemplom, a XX. század második felében, P. Tamás János SJ templomigazgató jóvoltából a Magyarországon szétszóratásban élő jezsuiták "lelki kikötőjévé" vált.

 

 

Számos jeles jezsuita ünnepet és megemlékezést tartottak a templom falai között, amelyek közül kiemelkedik P. Pedro Arrupe római jezsuita általános rendfőnökének 1978. évi látogatása.

Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium

régi Zárda iskola

(Széchenyi utca 141.)

 

A Zárda-iskolát 1930-ban szentelték fel, hat elemi osztállyal indult meg az oktatás, hét szerzetesnővér tanította a leánygyermekeket. A nővérek budakeszi leányok generációit nevelték a keresztény erkölcsre és hazaszeretetre egészen 1948-ig, amikor államosították.

Végül 1990-ben került vissza egyházi tulajdonba és ismét megindulhatott a keresztény oktatás, nyolcosztályos katolikus gimnázium formájában.

Kálváriakápolna

(Jókai utca)


Az 1985-ben újjászületett Szépítő Egyesület legnagyobb vállalkozásának tekinthető a Kálvária teljes felújítása, ami a pestis kereszt áthelyezését, restaurálását, az új feljárat kialakítását, a 14 keresztúti stáció felépítését.

Ezeken kívül még a Szentháromság-oszlopot és Mária-szobor felújítását, valamint a budakeszi születésű festőművész és grafikus, Josef de Ponte üvegablakának beépítését foglalta magában.


A munkálatok négy évet vettek igénybe, az eredmény a város lakosainak, szervezeteinek, vállalkozóinak összefogását, valamint neckarsulmi (Budakesser Gemeinschaft) és westenholzi (Heimatverein Westenholz) testvéregyesületeink hathatós támogatását is dicséri.

Határon túli magyarok emléktemploma (Református templom)

(Fő utca 159.)

 

A Határon Túli Magyarok Emléktemplomaként számon tartott faszerkezetes épület Basa Péter (1964-2009) Ybl Miklós-díjas magyar építész tervei alapján készült 1996-1999 között. Meghatározó anyagai a kő és a fa.


Az épület a magyar református templomépítészet egyszerűségre törekvő hagyományait eleveníti fel.

Az építészeti teljesítmény mellett kiemelkedő az építészeti gondolatokat maximálisan tiszteletben tartó szerkezettervezési munka is. Az arra járókat asszociációkra sarkallja a látvány, mindenképpen emléket hagy bennük, felkelti a figyelmet.


A főút felőli falak ívelt vonalvezetése kedvező akusztikai hatást eredményez, kívül pedig jó rálátást enged a templom mögötti emlékműre, illetve az épület előtti útkereszteződésre.

Zachara emlékkő

(Fő téri park)

 

A Zachara Lajos emlékkövet a Szépítő Egyesület állíttatta fel a Budakeszi villamosítása és a Fő utca parkosítása megemlékezése céljából.

Érdemeinek elismerését, méltatását hirdeti, és ennek emlékét megőrzi az utókor számára.

 

Felavatására 2008. augusztus 19-én került sor a Szent István napi ünnepség keretében.


Kőkereszt a parkban

(Fő téri park)

 

A park felső részén található, budai sárga mészkőből készült keresztet 1930 körül emelték. Eredetileg a Fő utca és az Erkel utca kereszteződésében (a mai parkoló területén) állt, készítője ismeretlen.


1990-ben újították föl, tíz évvel később pedig a Szépítő Egyesület rendezte a kereszt környékét, ahol bokrokat és virágokat ültetett el.


"Ecce homo" kőszobor

(Gábor Áron utca 8.)

 

A Szépítő Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány kezdeményezésére, kizárólagosan közadakozásból újult meg a Gábor Áron utcában található, 1885-ben a Bechtold család által állíttatott Ecce homo (más néven "ülő Krisztus") szobor.


A restaurálást Konkoly György kőszobrász végezte. Az ünnepélyes felszentelésre 2010 Virágvasárnapján került sor.

Koller kápolna

(Fő utca 159. - I. Világháborús emlékmű mögött)

 

Több évtizedes elhanyagoltság után került sor az I. világháborús hősi emlékmű szomszédságában (a hajdani tűzoltószertár, a mai könyvesbolt hátában) álló ún. Koller-kápolna renoválására.


A Szépítő Egyesület tagsága segítségével a tetőszerkezet, a belső és külső falfelületek valamint az ajtó felújítását végezte el 2005-ben.


Millenniumi emlékmű

(Fő téri park)

 

A Millenniumi emlékmű a Fő téren a parkban áll, Erkel mellszobra mellett. A szobor Lantos Györgyi szobrászművész alkotása.


A talapzat felirata:

"IDVEZ LÉGY BOLDOG SZENT ISTVÁN KIRÁLY TE NÉPEDNEK NEMES REMÉNYSÉGE".


Budakeszi Országzászló

(Szarvas tér - Szanatórium utca)


Az Országzászló Budakeszi - Budapest felőli határánál, a Fő utca - Szanatórium utcánál található.

2006. augusztus 20-án fél tizenkettőkor avatták és szentelték fel "Minden Magyarok Zászlaját".


Az Országzászló tövében látható '56-os emlékkövet pedig 2006. október 23-án avatták fel az ?56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján.

Jókai utcai díszkút

(Jókai utca 2.)

 

A Budakeszi egykori népszerű nyaraló negyedében található, feltehetően az első világháború előtti időkből származó, klasszicista stílusú falikút.

 

A restaurálást Konkoly György okleveles szobrász végezte 2002-ben.


Schieli kápolna

(Fő utca 239.)

 

Az 1991-ben a Szépítő Egyesület Dr. Siklósi Gyula régész vezetésével, a restaurált kápolna tetőszerkezetét és külső falazatát újból felújítatta 2008-2009-es év folyamán.


A restaurálás Dr. Mátéffy Anna építésztervező irányításával és a helyi szakemberek közreműködésével épült meg.


Szentháromság - szobor

(Jókai utca)


Kálvárián fölfelé találhatjuk meg a Szentháromság-oszlopot.

A barokk stílusú szobor a kálváriakápolna előtt áll.

Klasszicista villa

(Jókai utca 10.)

 

A Jókai Mór ? Virágvölgy - Rákóczi Ferenc utcákon sétálva számos érdekes, és szép régi polgári és tornácos parasztházat nézhetünk meg, amelyek őrzik Budakeszi múltjának egy-egy fejezetét.


Az épület a klasszicista építészeti stílus tökéletes példája, egyszerű vonalai, szimmetrikus homlokzata, és oszlopos, timpanonos portikusza a 19. század nagypolgári ízlésvilágát tükrözi.

A ház magántulajdonban van, lakóház.

Gr. Széchenyi István szobra

(Temető utca - Széchenyi utca sarkán)

 

A szobrot gróf Széchenyi István halálának 150. évfordulójára emelték. A művet Gábor Emese Anna szobrászművész készítette.


Felállításnak helyén, a Széchenyi utca és a Temető utca kereszteződésében egy új szép teret is kialakítottak.


Erkel Galéria

(Fő utca 108.)

 

A zeneszerző sok időt töltött a településen, itt volt nyaralóháza, melyet emléktáblával jelöltek meg.


Az Erkel Ferenc Művelődési Központ előterében galériát alakítottak ki, amelyben rendszeres időszaki kiállítások tekinthetők meg.


Iskola Galéria

(Knáb János utca 60.)

 

A Széchenyi István Általános Iskola aulájában működő galéria időszaki kiállításokat rendez amatőr budakeszi és környékbeli fiatal, esetleg gyermek művészek munkáiból.

Józsa Galéria és Szoborkert

(Makkosi út 230.)

 

Józsa Lajos kortárs szobrászművész gyűjteményes kisplasztika és szabadtéri szoborkiállítása egész évben megtekinthető.


Nádas-tó


A tó kiszáradásának egyik oka a mesterséges módon felgyorsított feltöltődés és ezzel párhuzamosan a csurgalékvizek más irányú elvezetése volt.

A száradó Nádas-tó jelentős része mára a vízi élet szempontjából lepusztult, degradált állapotba került. A tervekben szereplő célállapot egy olyan nyílt vízfelület és vizes élőhely létrehozása, melynek vízellátása folyamatos és természetes módon biztosított.


A Várostervezési és Környezetvédelmi Bizottság (VTKB) elé 2009. május 12-én kerültek a tervek, melyben kérték a várost és a zöld ügyek támogatóit, hogy segítsenek egy olyan színvonalas térkép elkészítésében, amely a földmunkák számításaihoz, azaz a Nádas-tó rehabilitációját célzó pályázat elkészítéséhez segít hozzá.

Végvári szikla

(Makkosmária - Angyalok királynéja templomhoz közel)

 

A Budakeszi-erdő déli lábánál van egy kicsi völgy, a Mária szurdok. Itt áll a Végvári-szikla.

 

A gyanútlan turista a vegyes erdőben sétálva igencsak meglepődik, amikor egyszeriben szembetalálja magát a képződménnyel.

 

A közeli településről ide érkező zarándokok Szent Mihály- sziklának nevezik.


Mária-szurdok

(Domb utcából a Boldogasszony sétányon keresztül)


Az egykor víz által kimélyített elkeskenyedő ösvény a kanyonban néhol kb. 30 méter magas sziklafalak között vezet át. A szurdok klímája egyedülálló hideg, párás gyógyhatású (pl. krupp esetén). Számtalan ritka gombafaj, sziklanövény, moha, páfrány és zuzmó található itt.

A térségben egyedülálló több száz méteres összefüggő hóvirágmezőt rejt a szurdok és itt nyílnak a védett turbánliliomok is.


A kanyon mélye és a sziklák teteje közötti szintkülönbség miatt rövid séta alatt megfigyelhető a hideg párás klíma és a száraz meleg klíma közötti gazdag növényvilág változása.