Csergezán Pál - kilátó a Sisakvirág tanösvény mentén


A Budai-hegység legmagasabb csúcsát, a Nagy-Kopaszt megcélzó túra útvonala igen változatos tájképi jelleget mutat.
Utunk kopár sziklás térségeken és árnyas hűvös erdőkön is keresztülvezet, míg a Csergezán Pál- kilátóba felkapaszkodva a panoráma sem marad el. Bár a tanösvény mindkét irányból végigjárható, közlekedés szempontjából szerencsésebb Budakeszi felől megközelíteni. A hideg-völgyi autóbuszmegálló közelében Budakeszit és Telkit összekötő út mellett új (2014 évben megépült és átadott) parkoló és erdei pihenőhely várja kulturált környezetben az autóval érkező természetjárókat.
Budapestről, a Széna-térről pedig a Volánbusz menetrend szerinti járataival közelíthető meg a közkedvelt kirándulóhely. (794,795 járat - leszállással a Hidegvölgyi erdészlak megállónál)

 

Térképforrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapja


http://dinp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/Sisakvir%C3%A1g%20total%202012.jpg

 

 


A túraútvonal adatai (Sisakvirág tanösvény)

 

Távolság: 9 km
Szintemelkedés: 260 m fel, 220 m le
Menetidő: kb.2-3 óra
Jelzés: zöld háromszög, zöld sáv - végig jól követhető, karbantartott jelzés, több helyen útbaigazító táblával.
Az útvonal főbb pontjai: Erzsébet (Hidegvölgy erdészlak), Tarnai pihenő, Nagy-Kopasz, Széltörés-erdő, Csonka-dűlő, Nagykovácsi faluközpont


Nehézségi fok: könnyű, félnapos túra

 

A Hidegvölgyi erdészlak megállótól kicsit előrébb, az erdészlak kerítése mellett hamar meg is találjuk a zöld háromszög jelzést, valamint a tájvédelmi körzet határát jelző táblát. A sorompót átlépve a vadvédelmi kerítés maradványai mellett haladva  egy üde réten meg is találjuk a tanösvény első tábláját, egy hatalmas öreg tölgyfa mellett.Utunk a rét bal felső sarkában, erdő részeken egy enyhén emelkedő széles földúton halad tovább. Kb.1 km után a kilátót jelölő útbaigazító tábla mutatja, hogy jó úton haladunk.Utunkat kisebb tisztások szakítják meg, helyenként pedig vízmosások keresztezik.Az út egyre meredekebbé válik, majd a lábunk alatt nemsokára dolomitos kőzettörmelék jelzi a kőzetváltást, majd egy jellegzetes balkanyarban dolomitos sziklakibúvásokkal szabdalt , nyílt terepre érünk ki.Utunk talán legszebb része ez. A Nagy-Kopasz előterét alkotó Fekete-hegyek dolomittömbjének lépcsőzetesen leszakadó, déli lejtőin járunk. A Tarnai-pihenőnek nevezett fátlan, dolomitsziklagyeppel borított hegyoldalából remek kilátás nyílik az alattunk elterülő Budakeszi, Páty és Telki községek felé. A meredek, erózió által erősen felszabdalt hegyoldalt kisebb gerincek, kopár hegyorrok tarkítják, melyekre kisétálva még jobban tudunk gyönyörködni a kilátásban. A délies kitettségű, napsütötte hegyoldalon mozaikszerűen váltják egymást a fehér színű, nyílt kőzetfelszínek, és a sekély talajú részeken kialakult, értékes gyeptársulások, melyek számos védett növényfajnak adnak otthont. A kevésbé erodálódott, vastagabb talajú részeken melegkedvelő molyhos tölgyesek alkotnak ligetes erdőfoltokat. A tájképi jelleget meghatározza a feketefenyők látványa is,ám ezt a hazánkban nem őshonos fafajtát a kopárfásítások során telepítették mesterségesen.
A Tarnai-pihenőt elhagyva nemsokára útkereszteződéshez érünk, ahol mi a zöld háromszög jelzésen folytatjuk utunkat a kilátó felé. Már csak kevés emelkedő áll előttünk, ahogy a Nagy-Kopasz ellaposodó, dachsteini mészkőrögének tetejére érünk. Nevével ellentétben a hegytetőt összefüggő erdő borítja, ahol a kilátót is csak az útjelző tábla segítségével lehet megtalálni.
A Budai-hegység legmagasabb csúcsán, az 559 m magas Nagy-Kopaszon 2005 óta merész formájú, modern kilátó nyúlik a fák fölé. Nevét Csergezán Pál festőművészről kapta, aki az erdő vadjainak festője, a természet ábrázolásának mestere volt. A toronyból az egész tájra pazar kilátás nyílik, a korlátján található, környező hegyeket és településeket mutató kis táblácskák is segítenek a tájékozódásban. Visszatekintve feljövetelünk irányába az egész Zsámbéki-medencére remek kilátás  nyílik.Kelet felé a Hármashatár-hegy, a János-hegy és a Széchenyi hegy, nyugat felé a Gerecse tömbje rajzolódik ki.Észak felé tekintve pedig utunk végcélja terül el alattunk, a Budai- hegység legmagasabb hegyei által körülhatárolt Nagykovácsi, túloldalán a kopár Nagy-Szénás (550 M) és az erdővel borított Kutya-hegy (558 m) vonulatával.Mögöttük a távolban a Pilis jellegzetes koporsó alakú vonulata húzódik.

Innen utunk már csak lefelé visz. A zöld háromszög jelzésen folytatva túránkat az északi oldalra áttérve, jelentősen megváltozik az erdő jellege, a magas bükkösök zárt lombkoronája kevés fényt enged az erdő aljára, így a ritkás aljnövényzet alakult ki. Kora tavasszal viszont színes virágszőnyeg borítja az erdő alját, ilyenkor odvas keltike, szellőrózsa, illatos ibolya lepi el az erdő alját. Ezen a környéken nyílnak júniustól augusztusig a tanösvénynek nevet adó sisakvirág halványsárga, fürtös virágai is. Ha szerencsénk van, a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállatának választott szürkéskék hátú havasi cincért is megpillanthatjuk.
Továbbereszkedve lefelé a széles erdészeti úton , az erdőt gyertyános-tölgyesek váltják fel, melyek a Budai-hegység leghűvösebb részeit , északi lejtőit borítják. Az erdőből már a falu szélén található rétre érünk ki. A rét szélén balra kanyarodva találjuk meg a jelzés folytatását, mely a Széltörés-erdő és sarjakkal benőtt rét határán haladva éri el a Telkiből jövő, széles erdészeti utat.Innen a zöld sáv jelzésen jobbra fordulva a rét közepén haladunk tovább, és ezalatt közelebbről is csodálhatjuk a velünk szemben magasodó Nagy-Szénás és Kutya-hegy vonulatait. Nagykovácso szélső házait elérve, a rét szélén folytassuk utunkat, míg a régi kőkeresztnél elérjük a Kossuth Lajos utca végét. Innen még kb,tízperces séta a falu főtere, mely a 63-as autóbusz végállomása is egyben.

 

Dolomitsziklagyepek
A Tarnai-pihenő, a Nagy-Szénás vagy akár az Alsó-Zsíros hegy környékén megfigyelhető dolomitsziklagyepek a Budai-hegység egyik legjellemzőbb legértékesebb élőhelyei. Kialakulásukban nagy szerepe van a dolomit alapkőzetnek , mely magnéziumtartalma miatt  nehezen oldható, könnyen töredező kőzet, így a mállás helyett inkább az aprózódás, murvásodás a rá jellemző eróziós folyamat.Ennek következtében talajréteg is nehezen alakul ki rajta, ráadásul a gyér növényzet miatt azt a kevés keletkező humuszt is rendszeresen lemossa a csapadék. A kopár, délies kitettségű meredek hegyoldalakon csak foltokban tud megtelepedni a növényzet, és az főleg szárazságtűrő, melegkedvelő szubmediterrán fajokból áll. Több endemikus fajnak is otthont adnak ezek az élőhelyek, mint pl. a magyar gurgolya, a henye boroszlán, az István-szegfű vagy a magyar méreggyilok, de csak a Szénások területén élő pilisi len élőhelye is a nyílt dolomit-sziklagyep. A kora tavaszi időszakban számos védett virág nyílik ezeken a helyeken, mint a tavaszi hérics, a törpe nőszirom, vagy a leánykökörcsin, később az árvalányhajak, finom szálai uralják a képet.

 

Forrás: Túrázók nagykönyve - Magyarország túraútvonalai (Budapest és környéke)


 

Szakvezetésekről (csoportok részére) kérjük érdeklődjön az alábbi elérhetőségeken:


Budakeszi Idegenforgalmi Információs Pont
Oszlánszki Szilvia idegenforgalmi munkatárs

Email: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Telefonszám: +36 30 3498 443