Budaörs-Budakeszi

 

Budaörsi-kopárok gyalogtúra

Táv: 14km / Szint: 400 m


Budaörs a Budai-hegység déli peremén, a település nevét viselő medencében helyezkedik el. A medence északi oldalán három párhuzamos vonulatban sajátos hangulatú dolomithegyek emelkednek.

Név szerint:
1. Budaörsi-kopárok (Kő-hegy, Odvas-hegy, Út-hegy)
2. Csiki-hegyek
3. Törökugrató

De mit is jelent Budaörsi-kopárok elnevezés?
A kopárokat alkotó dolomit a Budai-hegység legidősebb üledékes kőzete. A földtörténet triász időszakának késői szakaszában (240-210 millió évvel ezelőtt), az akkor létező Tethys-óceán parti síkságán és sekély peremi részein lerakódó tengeri mésziszap, az akkor uralkodó meleg, száraz klímán dolomittá alakult. Számos állat megkövesedett vázmaradványát, illetve növényi részek lenyomatát fedezhetjük fel kirándulásaink során a mára már felhagyott kőbányákban. A törésvonalak közelében egykor hőforrások törtek elő, ami jellegzetes módon alakította át a dolomit kőzetet: helyenként vörösesre színezte azt. Az egykori hőforrások üregeket, barlangokat is kialakítottak a Budai-hegység területén, pl. a Kő-hegy tetején találunk ilyen üregeket.

Nos, budaörsi kopárok környezete fokozott természetvédelmi oltalom alatt áll, ugyanis a környéknek egyedülálló a növény- és állatvilága, védett növények, ízeltlábúak és hüllők élőhelye.

Indulás: Budaörs, Nefelejcs utca
Indulás előtt érdemes megtekinteni a budaörsi percpontos napórát, mely útvonalunk közelében a római katolikus templom mellett található.


A mű a budaörsi Kupás-Deák Béla gépészmérnök 2005-ben felállított terve és alkotása. A napórák voltak a világban az első időmérő eszközök, amelyek nem teljes pontossággal, hanem jó néhány perces eltéréssel képesek mutatni az időt. Kupás-Deák Béla találmánya egy új típusú percpontos napóra. Lényege, hogy a napóra egy speciális mechanikával van mozgatva, amely segítségével nem kell fejben kiszámolva az időt korrigálni. A tervező az időkiegyenlítések korrekciós értékeit és a napóra geometriai tájolási paramétereit a budaörsi hosszúsági, szélességi értékhez egy számítógépes programmal határozta meg. A napóra a budaörsi időt, a közép-európai időt, a téli vagy nyári időszámítás szerint mutatja. A szerkezet további érdekessége, hogy a fogaskerekes hajtómű áttételen keresztül egy Hold-fázis naptárat is mozgat. A működése teljesen megegyező a Hold fázisainak működésével. A teljes korong alakú fénynyaláb a teliholdat, a teljesen letakart az újholdat szimbolizálja. A fénynyalábot a berendezésben a természetes napfény visszatükröződése adja. A Hold ? sarlók alakja megfelel a növekvő, vagy a csökkenő formáknak is.

1. Budaörs, Ótemető és Csulits kápolna:
Az Ó-temetőt magyarországi németség egyik legrégebbi épen maradt temetőjét 1755-ben szentelték fel. Ez a temető hazánk legnagyobb egybefüggő német nemzetiségi sírkertje. Valóságos kis templom a Csulits kápolna. 1862-ben épült. Az Ótemetőben régi, faragott, gótkeresztes sírkövek között sétálhatunk. A legrégibb sírkő az 1782-ben elhunyt Mertinger József plébánosé.

2. Budaörs, Nefelejcs utca, feljáró:
Nyáron kellemes itt megpihenni. Jó pár lépcsőt leküzdve haladunk a Kő-hegy felé.

3. Budaörs, Víztorony utca, amiből indul a tanösvény:
Megjelenik az első komolyabb emelkedő és figyelmeztető tábla, hogy fokozottan védett területre értünk.

4. Budaörs, Tanösvény:
Újabb emelkedőn kapaszkodunk fölfelé a Kő-hegyre. Érdemes körbepillantani, ahogy egyre feljebb jutunk, hiszen egyik oldalról Budaörs panorámája, a másik oldalról a Frank-hegy, illetve a Budaörsi-kopárokat alkotó Odvas-hegy, Farkas-hegy pillantható meg. Érdemes előkészíteni a széldzsekiket, mivel itt minden évszakban kellemetlenül tud fújni a szél.

5. Budaörs, Kő-hegy: Kápolna és kereszt
A Kőhegyen álló kápolnát Wendler Ferenc (1815-1897) egyszerű budaörsi istenfélő földműves építette 1855-ben. IX. Pilnius pápa szobrot küldött a felszenteléshez. Október 15-én avatták. A kápolna körülbelül 90 évig állott. Köveit a második világháború után széthordták. Ugyancsak itt állították fel a nagyméretű keresztet. A második világháború után ez is megsemmisült. A város lakossága 1995-ben újra felállította régi helyén.
1933 és 1939 között a Kőhegyen Jézus kínszenvedéséről és kereszthaláláról német és magyar nyelvű színielőadások kerültek megrendezésre, mintegy 200 helybéli lakos szereplésével, több ezer néző előtt. A Budaörsi Passiót 2006-ban ismét bemutatták, így a háromévenkénti előadások immár hagyománnyá váltak. Budaörsi Passió előadások 2 héten keresztül sötétedés után, hangulatos, látványos környezetben a budaörsi Kőhegyen várja a magyar és német ajkú színházrajongókat. 2009 után legközelebb 2012-ben láthatja a közönség.

6. Budaörs, Kő-hegy: Remete barlang
Wendler Ferenc felesége halála után, elhatározta, hogy az élete végéig gondoskodni fog a kápolna sorsáról. A szomszédos sziklába egy barlangot vájt, hogy ott élhessen a kápolna közelségében. 1872-ben kezdte el kiásni kereszt alakban a barlangot, amelybe 1878-ban költözött be. Remeteként, élete hátra levő részét itt élte le békésen Szűz Mária szolgálatában. Jól látható a barlang ?lakássá? alakításának nyomai.

7. Budaörs, Kő-hegy: Lépcsősor
A lépcsősoron megyünk lefelé a Kő-hegyről. Tesszük mindezt azért, hogy ne uyganazon az úton menjünk vissza, amin jöttünk, több mindent láthassunk útközben. Először a Kőszikla utcán haladunk jobbra, majd ismét jbbra kanyarodunk a Kisfaludy utcára érkezünk, ahol megleljük a piros sáv jelzést. Azonban egy nagyon rövid kitérőt fogunk tenni, hogy egy pillantást vehessünk a budaörsi Kálvária-dombra, illetve a szomszédságában található Starentanz kápolnára.

8. Budaörs, Odvas-hegy alja:
Visszatérve eredti útvonalunkra, egyenesen haladunk tovább a piros jelzésen. Úgy 50 méter múlva balra fordulunk, átkelünk a patak hídján, és a Gida utcán követjük a piros jelzést. A beérkező Budakeszi utcán haladunk egyenesen az utca végéig, ahol megjelenik Odvas hegy alja piros sáv ösvény. Ezzel magunk mögött hagyjuk az aszfaltot és gyönyörű dolomit sziklák mellett sétálunk tovább. 200 méter után keresztezünk egy aszfalt utat (környező telkekhez vezet). A szük síkos, agyagos, sáros ösvény, emelkedni kezd. Beértünk az erdőbe. Figyelni fogunk arra, nehogy elkeveredjünk a becsatlakozó ösvényekre.

9. Budaörs, Piktortégla-üregek:
Csodálatos erdei környezetben sétálunk az agyagos ösvényen. Hoppá! egy 5 méteres kitérőt javaslok! Amit látunk, az nem más, mint egy felhagyott agyagégető. Bennem megfogant a kérdés, mi csuda az a piktortégla?
Nevüket onnan kapták, hogy egykor ezekből fejtették ki a - hőforrások tevékenysége során márgából képződött - festékföldet és tűzálló agyagot. A bányászott anyagból \\\"piktortéglát\\\" készítettek, amit a szobafestők alapozó fedőanyagnak használtak. Az agyagbányászat megszűnte után megmaradt barlangok, kürtők némelyike a tízméteres mélységet is eléri.

Magukat az üregeket most nem látogatjuk meg, hanem az előttünk felbukkanó útkereszteződésnél balra fordulva a piros kereszt jelzésen folytatjuk utunkat, mely Farkas-hegy felé visz.

10. Farkas-hegy alja:
Újabb útkereszteződéshez és egy sorompóval lezárt murvás útra érkezünk. A jelzést követve fokozottan védett területen közelítjük meg a Farkas-hegyet, melyhez kényelmes út vezet, csodás fenyők kíséretében. Ha szép időnk lesz, érdemes előkészíteni a fényképezőgépeket. 50 méter megtétele után bal oldalunkon meglátjuk Budaörs panorámáját, a magunk mögött hagyott Odvas-hegyet. Jobb oldalunkon, a Farkas-hegy legmagasabb pontján (345 m) áll a ma már erősen megrongált Vitorlázórepülő emlékmű, amely emléket állít az első magyar Vitorlázórepülő Egyesületnek, és a Budaörsön és a Farkas-hegy oldalában 1929-től 1957-ig folytatott gyakorló- és sportrepülésnek. Mára ebből csak az eredetileg felállított két szárnyból csak egy vitorlázó-szárny, egy hangármaradvány és a Szekrényes-hegy építménye maradt fenn.

11. Szekrényes-hegy alja:
Miután kitátottuk kicsit a szánkat és elkészítettük a fotóinkat, követjük a murvás piros kereszt utat, mely jobbra kanyarodik és egyenesen halad a Szekrényes-hegy (365 méter) felé. A korábban említett vitorlázógép indítózsámolya jól kivehető a csúcsnál. Kereszteződéshez érkezünk, ahol elbúcsúzunk piros kereszt jelzéstől és rátérünk a jelzetlen, murvás útra, mely a Szekrényes-hegyet ? mintegy - megkerüli alulról.

Álljunk meg egy pillanatra! Ha valakinek van kedve, szívesen felmegyek vele a Szekrényes csúcsára, mielőtt tovább mennénk. A látvány megéri a befektetést, hiszen innen jól látható a Budai-hegység körpanorámája. (A hivatalos programba nem tettem bele, mert nem tudom előre, ki tartana velem e ?kellemes? kitérőre.)

12. Sorrento:
Szekrényes-hegy alatt kicsit kanyargunk, majd megérkezünk a sárga sáv jelzéshez, melyen jobbra kanyarodva csodás fenyves erdőn keresztül ismét felfelé kapaszkodunk majd. Ez a jelzés Esztergomból indul. Hossza 70 km (Sárga 70 telejsítménytúra). 50 méter múlva megérkezünk túránk egyik ékkövéhez a Sorrento sziklákhoz. A magyarázat szerint a hely az olaszországi Sorrento tengerpartjának szikláiról kapta a nevét. Lehet, hogy a hasonlat igen merész, de az egészen biztos, hogy a Sorrento és környéke Budai-hegyek egyik legszebb, és mégis legkevésbé látogatott része. Kellemes fotó téma, jut idő fényképezkedni. Azt hiszem az ebédet is itt kéne majd elfogyasztanunk.

13. Csíki-hegyek:
Ebéd után a sárga sáv jelzésen megyünk tovább, mely a Csíki-hegyek határa. Jó darabig keskeny, hegyoldali ösvényt kell követnünk, mely némi ügyességet, figyelmet követel, de Ti rutinosak vagytok, így nem lesz gond. 1,5 km-t haladunk kellemes erdei környezetben. A következő útkereszteződésnél élesen balra fogunk kanyarodni, amire nekem oda kell figyelnem, mert, a távolban nehéz észrevenni a jelzést. (véletlen letérés +1 km többlet, de nem tragédia)

14. Végvári szikla:
Egy kilométer múlva elérjük a sárga és piros sáv kereszteződést, ahol mi a piros sáv jelzést választjuk. 800 métert teszünk meg a jó levegőjű erdei úton némi emelkedővel, majd lejtővel. A Végvári-sziklát hamar észre fogjuk venni, hiszen kitűnő fotótéma, nem más mint egy érdekes sziklatorony. Falában a névadó emléktáblája található.

15. Makkosmária:
Közel újabb egy kilométert sétálunk a piros sáv úton. Figyelmetekbe ajánlom a termetes fenyőket az út mellett. Észrevétlenül már a Budakeszi erdőben találjuk magunkat. A piros sáv jelzésen eljutunk Makkosmáriára, ahol vetünk egy pillantást Katolikus templomra. Makkosmária nevét egy legenda szerint arról kapta, hogy az itt álló kisebb kápolna a törökdúlás idején elpusztult, és a benne őrzött Szűz Mária képet a környékbeliek egy tölgyfa törzsére akasztva őrizték. A ma itt található Mária kép természetesen csak az eredeti festmény másolata. A rét szélén épült trinitárius templomot 1748-ban alapították. A templom nem csupán műemlék, hanem mind a mai napig használják: vasárnaponként misét tartanak, egyházi esküvők és keresztelők színhelye. A templom és a kertjében alapított temető keresztény zarándokhelynek számít (Mária út).

16. Budakeszi: Kavicsos árok (Meteor szurdok):
A templomtól visszafordulva 20 méter megtétele után a zöld kereszt jelzésre térünk át. A Budakeszi telkeket kerülve lassan beérünk a Kavicsos-árokba, melyet Meteor-szurdoknak is nevezenek. Az árok végén található Mária sziklát közelebbről is megnézzük. Az árkot elhagyva 1,5 km aszfalt következik, amiért is elnézést kérek, de ez az egyetlen járható út a beépítések miatt. Budakeszi kertes házainál haladunk tovább a jelzésen. Elérjük a budakeszi (22-es) autóbusz végállomását.

17. Budakeszi: Mammutfenyők:
A busz végállomástól kb. 700 m-re található Budakeszi egyik érdekessége a mammutfenyő. A világ legnagyobb és legmagasabb fáinak tekinthető mammutfenyők az USA nyugati partvidékén élnek, és a XVIII. század közepétől tűntek fel az európai parkokban. A budakeszi két fa (eredetileg három volt, de a harmadiknak csak leégett csonkja maradt) úgynevezett hegyi mammutfenyő (Sequoiadendron giganteum). Koruk 70-80 évre tehető, egyenként 16 m magasságúak, átmérőjük 100 ill. 85 cm.

Forrás: kekesturista.hu